2013. szeptember 30., hétfő

érzékelés

tele vagyok a napokban ihlettel. mindent festményben látok.
teljesen átalakul az érzékelés. a megfigyelés. a környezet tiszta befogadása.. átértékelése (?)  inkább az előbbi. de nyilván, az meg kivált valamit, valami egyénit, amit hozzáteszel.

a megfigyelésen van a hangsúly.

az,hogy, hogy tükrözöm ezt vissza,- ha egyáltalán vissza kell (valószínű hogy igen..érzem) - még formálódik. és az talán kivált egy újabb hatást.

egyébként majdnem elájultam ma. kicsit kellemetlen volt, egy 3 sávos úton biciklizetem ugyanis éppen, aminek nem volt széle, ahová le lehetett állni. szét akart esni a világ. darabokra hullott minden. összecsúsztak a dimenziók, a tér szeletei és vonzott magába a végtelen. szédülés, zuhanás a semmibe... de valahogy egyben tartottam.

mintha beszélne hozzám. jelezne. de mit akar mondani? van rá egy tippem, de akkor már megint nem értünk egyet. csak ne legyen túl fájdalmas a meggyőzés. talán félreértem. lehet csak leesett a vércukrom.
i hope so.

a korrepetálás ma elmaradt, átraktuk másik napra. kár, most rá voltam hangolódva.
szépen kidolgoztam neki a feladatokat, más kérdés amúgy, vajon mennyire hatékonyan tudom elmagyarázni.
ki gondolta volna, hogy egyszer fizikát fogok korrepetálni? :)

hosszú hét lesz ez megint.
na irány élettanozni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése